digitális videó, 05’ 17’’
2026
A falvédők ‘védelmi’ funkciója egyszerre működött a korabeli paraszti és kispolgári világban szó szerinti, fizikális, és átvitt, társadalmi, kulturális értelemben is: A beszennyeződés, kontamináció fizikális megakadályozása egyszersmid a társadalmi- és nemi szerepek, elvárások és hierarchiák konzerválását, és egy ideális, mozdulatlan világként való képi és szimbolikus megteremtését is szolgálta.
A falvédők ugyanakkor e normaaadó és határvonó szerepük mellett egyben az elnyomott közösségek – legfőképp a háztartásbeliek, a háziasszonyok, feleségek, lányok – hangjaként, közösségi reprezentációjaként is funkcionált. A gyakran ironikus, csipkelődő szövegek a láthatatlan munkára, a szerepelvárások kirekesztő jellegére és ezek változtathatatlannak, eleve adottnak hitt, valójában ugyanakkor esetleges voltára is átirányították a figyelmet. Így egy konzervatív világ emblémájának tűnő szimbolikus-vizuális felületként az ellenállás, a társadalomkritika fontos eszközeiként is működtek.
Videónkban egy Cered főútján tett lassú kocsizással hívjuk le a falvédőről a sokáig ott egyhelyben strázsáló alakokat, hogy igenis ‘merjenek lejönni a falvédőről’ – naivitásuk, tudjuk, nem fogalmatlanság, értékeikre és nézőpontjaikra vigyázásuk pedig a szabad haladásban és egyhelyben menve mégis valahova tartásukban ugyanúgy megmutatkozik, mint a becsontosodott, kétdimenziós mozdulatlan ügyelésükben.